Egzotikus állatok ellátása

Egzotikus állatok ellátása

Egzotikus állatok ellátása

Rendelőnkben lehetőség nyílik az egzotikus kisemlősök (elsősorban nyúl, tengerimalac, kisrágcsálók) ellátására, amely a következőket foglalja magába:

Alapellátás

 Az alapellátás részét képezi a fizikális vizsgálat, a külső és belső parazitamentesítés, valamint nyulak esetén a szükséges védőoltások beadása.

A fizikális vizsgálat során általános állapotfelmérést végzünk, amelynek része a kültakaró (bőr, szőrzet, fül), a szájüreg és fogazat megtekintése, a mellkas hallgatózás, a has tapintásos vizsgálata, valamint a testhőmérséklet mérése.
A különféle belső élősködők okozta megbetegedések (pl.: férgesség, egysejtűek okozta bélfertőzések), valamint a külső parazitás bántalmak (pl.: bolhásság, tetvesség, atkásság) az egzotikus kiemlősök körében is gyakran előfordulnak, emiatt a megelőző célzattal végzett belső és külső parazitamentesítés nagyon lényeges.
Nyulak esetén bizonyos fertőző vírusos megbetegedések (myxomatosis, nyulak vérzéses betegsége) ellen a védőoltás kiemelt jelentőséggel bír:

• A myxomatosis főként különféle rovarok (pl. bolhák, szúnyogok) által, de a nyulak közvetlen érintkezése révén is terjed. Lappangási ideje 7-10 nap, főbb tünetei a szemek, az orr, és az ivarszervek környékének ödémás duzzanata, göbszerű duzzanatok a bőr alatt a fejen, fülön, végbélnyílás környékén, valamint gennyes kötőhártya gyulladás és orrhurut. Emellett magas láz, étvágytalanság, nehéz légzés, tüdőgyulladás is kialakulhat.
• A nyulak vérzéses betegsége (RHD) a nyulak közvetlen érintkezésével, ragályfogó tárgyakkal (pl.: szénával, szalmával, alomanyaggal, használati tárgyakkal, ruházattal) vagy szúnyogok által terjedhet. Lappangási ideje nagyon rövid, sokszor 48-72 órán belül, tünetek nélkül elhullik a beteg állat. Tünetei a következők lehetnek: vérzés a testnyílásokból (az orrból, a szájüregből, a végbélnyílásból vagy a hüvelyből), magas láz, étvágytalanság, bágyadtság. 
• A vakcinázást 6-8 hetes korban ajánlatos elkezdeni, majd egy hónap múlva a védőoltást ismételni kell. Félévente ajánlatos az emlékeztető védőoltást beadatni, a hosszan tartó, stabil immunitás megőrzése érdekében.

Kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok

Kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokra lehetőség nyílhat egyrészt a rutin vizsgálat részeként, másrészt ha az általános állapotfelmérés és kedvence tünetei indokolttá teszik.

Rendelőnkben nyulak esetében elérhető a vérvizsgálat, amely teljes vérképet, vércukormérést, valamint rutin klinikai kémiai vizsgálatot (májfunkció, vesefunkció, hasnyálmirigy működés, ionogram) foglal magába. 
Nyulak és kisrágcsálók esetén egyaránt van lehetőség vizeletvizsgálat (fizikai, kémiai vizsgálat, üledék vizsgálat, szükség esetén tenyésztés) valamint bélsárvizsgálat (parazitológia, tenyésztés) végzésére.
Szükség szerint egyéb vizsgálatok (pl.: bőrkaparék, fülváladék, kötőhártya váladék laboratóriumi vizsgálata) is elérhető.

Műtétek

Rendelőnkben rendszeresen végzünk bizonyos lágyszöveti műtéteket nyulak és rágcsálók esetében (ivartalanítás, testfelszíni növedékek eltávolítása és ezek szövettani vizsgálata, bizonyos sürgősségi műtétek).

Nyulak ivartalanítása

A felelős állattartás részeként, emellett viselkedésbeli és egészségügyi okokból kifolyólag is ajánlott egyaránt a bak, és a nőstény nyulat is ivartalanítani. A hormonális hatások megszűnésével jelentősen enyhül a nőstény nyulak területvédő viselkedése, valamint a bak agresszivitása. Ivaros nőstény nyulaknál nagyon gyakori a méhet, a petefészkeket és az emlőket érintő daganatos elváltozások, valamint a gennyes méhgyulladás kialakulása. Ezek a betegségek, hasonlóan a kutyákhoz, macskákhoz, a nemi hormonok hosszan tartó hatásának a következményei, amelyek megelőzhetők az ivartalanítással. Bak nyulakban szintén kialakulhatnak ivari hormonhatásból adódó megbetegedések (pl.: heredaganatok), ezért az ivartalanításnak náluk is egészségügyi jelentősége van! Mindemellett a nem kívánt szaporulat is megelőzhető az ivartalanítással.

A nőstény nyulak általában 4-5 hónapos korban, a bakok 6-7 hónapos korban válnak ivaréretté. Az ellenkező nemű egyedeket 4 hónapos kortól célszerű különválasztani. Az ivartalanítás ideális időpontja a 6 hónapos életkor betöltése.

Tengerimalacok ivartalanítása

A nőstény tengerimalacok már 4-5 hetes koruktól ivarérettek, míg hímeknél ez 8-10 hetes korban következik be. Az ellenkező nemű egyedeket ivaréréskor célszerű elkülöníteni, a hímet 4,5-5 hónapos életkorban ajánlatos ivartalanítani a nem kívánt szaporulat elkerülése érdekében. Hímek együtt tartása esetén gyakran előfordulnak a versengésből adódó viselkedési problémák (dominancia harcok), amelyek során az alárendelt egyed akár komoly sérüléseket is elszenvedhet. Ebből kifolyólag szükség lehet a domináns, vagy akár mindkét hím tengerimalac ivartalanítására. A nőstények általában könnyebben elfogadják egymást, nagyon ritkán fordul elő közöttük dominancia harc, emiatt tervezett ivartalanítás ritkán válik szükségessé.

Idősebb ivaros nőstényeknél hormonális hatásra gyakran kialakul petefészek ciszta, amely sokszor műtéti indikációt jelent. A petefészek ciszta sokáig nem okoz tüneteket. Az első tünetek egyike a petefészkek elhelyezkedésének megfelelően szimmetrikusan, kétoldalt kialakuló szőrhiány. Ahogy a ciszták növekedésnek indulnak, jelentős hasi fájdalom alakul ki, ami miatt kedvencünk levert, étvágytalan. Kifejezett hormonális hatásra, ha a tengerimalac immunrendszere jelentősen le is gyengül, kialakulhat méhgyulladás is, amelynek során véres (vagy akár gennyes) váladék ürülhet a pérarésből. Súlyosabb esetben a méh el is záródhat, ilyenkor nem látunk váladékozást, azonban a hasi fájdalom tünetei megfigyelhetők. Ezen kívül az emlők gyulladása, váladékozása is kialakulhat. Tünetek esetén hasi ultrahangos vizsgálat szükséges, és ha megvan a diagnózis, kedvencünket rövid időn belül ivartalanítani kell, máskülönben hashártyagyulladás alakul ki. Állapotától függően szükség lehet kedvencünk kórházi elhelyezésére és intenzív kezelésére, máskor elegendő az állatorvos által megszabott kontroll vizsgálatokra visszajárni, azonban az előírt gyógyszeres kezelést minden esetben be kell tartani! 
Amíg a ciszta kis méretű, és tüneteket nem okoz, addig általában a műtét nem szükséges, azonban fokozottan meg kell figyelnünk kedvencünket, tünetek (csökkent étvágy!) esetén pedig mielőbb állatorvoshoz kell fordulunk!

Fogászati ellátás

A nyulak, tengerimalacok, csincsillák és deguk metsző-és rágófogai állandó növekedésben vannak, ezért fontos, hogy a rostos táplálékok (fűfélék, széna) segítségével kopni tudjanak. A fogproblémák jelentős hányada a rendellenes táplálás miatt alakul ki (túl kevés fűféle vagy széna, és túl sok táp). A tápszemek megrágása nem jelent túlzott mechanikai munkát, így a fogak nem kopnak kellő mértékben. Emiatt a rágófogakon csipkék képződnek, amelyek dörzsölik és felsértik a nyelvet, valamint a pofa nyálkahártyáját, fájdalmat okozva ezzel az állatnak. A fogfelszínek rendellenes illeszkedése miatt a metszőfogak is gyakran túlnőnek. Mindennek az eredménye jelentősen csökkent étvágy vagy teljes étvágytalanság, testsúlycsökkenés, nyálzás, fájdalom, szemproblémák (a felső állcsont őrlőfogainak gyökere nagyon közel helyeződik a könnycsatornákhoz). Súlyosabb esetben akár a foggyökér gyulladása, foggyökér-tályog is kialakulhat. A fizikális vizsgálatnak minden esetben szerves része a fogazat ellenőrzése. Amennyiben fogtúlnövés tapasztalható, a fogak altatásban végzett korrekciója szükséges. 
A mindenevő rágcsálók (hörcsög, gerbil, egér, patkány) rágófogai nem, csak metszőfogaik nőnek folyamatosan, esetenként ezek korrekciójára szükség lehet.