Fülfertőzések

Fülfertőzések

1. Kutyák fülgyulladása

A fülgyulladás kutyák esetében nagyon gyakori megbetegedés, amely leggyakrabban a külső hallójárat bőrét érinti. A bántalom bármely életkorban és kutyafajtában előfordulhat, egyes fajták esetén azonban különösen gyakori (pl.: labrador és golden retriever, west highland white terrier, spánielek, yorkshire terrier, német juhászkutya).

A leggyakoribb okok

A kutyák külső hallójárat-gyulladásának számos oka lehet:

• paraziták (jellemzően rühatkák) okozta fertőzések

• idegen test (pl.: toklász) beékelődése okozta hallójárat-gyulladás

• fürdetés során a víz hallójáratba kerülése

• esetenként szisztémás kórképek (pl.: autoimmun kórképek, a mellékvesék túlműködése, pajzsmirigy-funkciózavar)

• allergia.

A kutyák és macskák fülrühösségét általában az Otodectes cynotis nevű atkafaj okozza, amely a külső hallójárat hámrétegében telepszik meg, és ott is szaporodik. Fülzsírral, valamint a hallójárat leváló hámsejt-törmelékeivel táplálkozik. Súlyos fertőzés esetén a hallójárat körül a fejen, esetleg a nyaktájék bőrén is elszaporodhat, viszketegséget, pörkös elváltozásokat okozva. Fülatkásság esetén az érintett hallójáratokban (valamint bőrfelszínen) zsíros, kávézacc-szerű törmelékes tartalom (fülzsírral kevert atkaürülék) halmozódik fel, amely súlyos fertőzöttség esetén elzárhatja a hallójáratot. A betegség rendkívül fertőző, a parazita fő gazdája a macska, így a kutyák általában a velük érintkező macskáktól fertőződnek meg!

Kutyák esetén a fülgyulladások jelentős hányadát allergia okozza, elhúzódó (krónikus), illetve visszatérő esetekben mindenféleképp javasolt az allergia kizárása vagy megerősítése. Allergiás fülgyulladás kialakulhat az ú. n. atópiás dermatitis (bőrgyulladás) részeként, amely során az immunrendszer a környezeti allergénekre túlzott válaszreakciót ad. Atópia esetén az allergének (pl.: házipor, pollenek, gombaspórák) a bőrön át lépnek kapcsolatba a szervezettel, amelyek által a szervezetben antitestek termelődnek. Ezek az antitestek lesznek felelősek az időszakos bőr-és fültünetek kialakulásáért. Ugyancsak részét képezheti a fülgyulladás az eleségallergia okozta bőrgyulladásnak is, amely során az eleségben található fehérjék viselkednek allergénként, és indítják el az antitestek termelődését. Az allergiás eredetű bőrgyulladások során sokszor a bűzmirigy is feltelik, amely szintén hozzájárul a krónikus külső hallójárat-gyulladás fennmaradásához.

A kiváltó okok következménye, hogy az irritált külső hallójárat bőrének a mikroflórája túlszaporodik, ezáltal másodlagos bakteriális, illetve gombás fülfertőzés alakul ki. Elhúzódó esetekben megjelenhetnek speciális, a kezelésre nem reagáló (ú. n. multirezisztens) kórokozók.

Tünetek:

A hallójárat gyulladása érintheti csak az egyik, vagy mindkét fület. Az érintett fület a kutya intenzíven vakarja, érintésre gyakran fájlalja azt, rázza a fejét, illetve a fájdalmas fül irányába oldalt tartja a fejét. A fül vizsgálata során a gyulladt hallójárat bőre kipirult, érzékeny, elhúzódó esetben a hallójárat ürege jelentősen beszűkült lehet. Bakteriális és gombás kevert fülfertőzés esetén kisebb-nagyobb mennyiségű barna kenőcsös váladék távolítható el a hallójáratból, míg fülrühösség esetén inkább törmelékes-zsíros tartalom (atkaürülék) törölhető ki belőle. Allergiás eredetű fülgyulladás esetén eleinte fokozott fülzsír-termelődés tapasztalható, amely eleinte törmelékessé válik, majd a baktériumok és gombák elszaporodása következtében kialakul a barna kenőcsös fülváladék.

Mindezek mellett a kíméletes fültisztítás során az irritált bőr felső hámrétege ledörzsölődik, mely apró vérzések által mutatkozik meg.

A hallójárat átvizsgálása során az állatorvos különös figyelmet fordít a dobhártya épségére, valamint az esetleges idegen test (toklász) jelenlétére is.

Diagnózis:

A külső hallójárat megtekintése során a fent említett tünetek alapján felállítható a diagnózis. A fülrühösség igazolásához az állatorvos natív (festetlen) kenetet készít a fülváladékból, és mikroszkóp alatt megvizsgálja azt. A fülatkák jelenléte, mozgása rendkívül látványos jelenség.

A gombás, illetve bakteriális háttér igazolásához az állatorvos festett kenetet készít a fülváladékból, amelyben mikroszkóppal jól láthatók az aktív gyulladásra utaló fehérvérsejtek, a baktériumsejtek (gömbölyded, vagy pálcika alakú kórokozók), és gomba partikulák.

Elhúzódó, visszatérő esetekben, valamint speciális kórokozó (pl.: pálcika alakú baktérium) jelenlétének gyanúja esetén a fülváladék tenyésztéses vizsgálata szükséges a kórokozó (baktérium ill. gomba) pontos meghatározásához!

Elhanyagolt esetekben fennáll a veszélye bizonyos szövődmények kialakulásának:

• a hallójárat az elhaló hámsejtek felhalmozódása és lerakódás (ú. n. hyperkeratosis) következtében beszűkülhet

• A folyamatos viszketegség okozta fejrázás következtében a fülkagylóban elpattanhat egy-egy hajszálér, amely vérömleny (othaematoma) kialakulását eredményezi

• a dobhártya sérülhet (akár idegentest, akár krónikus gyulladás eredményeként), így a bakteriális ill. gombás fertőzés átterjedhet a középfülbe, és középfülgyulladás alakulhat ki, amely idegrendszeri tünetekben (a fej tartós oldalt tartása, körmozgás a gyulladt fül irányába, valamint egyensúly-érzékelési zavar) nyilvánulhat meg.

Gyógykezelés:

A fülgyulladás, illetve fülfertőzések gyógykezelésének alapja a pontos diagnózis és fizikális vizsgálat, ezért ha kedvencünknél fülgyulladás gyanúja áll fenn, minden esetben forduljunk állatorvoshoz!

A hatékony kezelés alappillérei:

• A hallójárat alapos tisztítása, az állatorvos által meghatározott speciális összetételű, tisztító-fertőtlenítő hatású fülmosó folyadékkal. A fültisztítást az állatorvos készséggel megtanítja a gazdi számára is, hogy az otthoni kezelés során ez ne jelentsen nehézséget.

• Az esetleges idegentest eltávolítása a hallójáratból.

• A pontos diagnózis alapján a megfelelő összetételű fülcsepp alkalmazása, az állatorvos által meghatározott gyakorisággal és ideig.

• Fülatkásság esetén a kezelés kiegészítéseként az állatorvos által előírt szisztémás hatású parazitaellenes készítmény alkalmazása (pl.: tarkócsepp, tabletta).

• A dobhártya sérülése esetén szisztémás antibiotikum-kezelés szükséges, fülcsepp alkalmazása tilos.

• Allergia gyanú, vagy más szisztémás betegségek gyanúja esetén a fülgyulladás tüneti kezelése mellett a pontos kiváltó ok feltárása és annak kezelése nélkülözhetetlen, ennek érdekében további kiegészítő vizsgálatokra és kezelésre lehet szükség (hipoallergén diéta, intradermalis bőrteszt, vérvizsgálat)!

• A már említett vérömlenyt (othaematomát) műtéti megoldással lehet megszüntetni, azonban a bántalom nagyon gyakran kiújul!

Fontos, hogy a gazdi pontosan betartsa az állatorvos által előírt otthoni fülkezelés szabályait, és a megbeszélt időpontban a szükséges kontroll vizsgálaton megjelenjen kedvencével!

2. Macskák fülgyulladása

A macskák fülgyulladását leggyakrabban a már említett fülrühatka (Otodectes cynotis) okozza. Másodlagos bakteriális, illetve gombás fülfertőzések relatíve ritkán (leginkább elhanyagolt fülatka-fertőzöttség esetén) alakulnak ki, az eleség allergia és atópia előfordulása macskák esetében elenyésző. Ritkán idegen test (toklász jelenléte), vagy a külső hallójárat hámjából kiinduló növedék (fülpolip) is állhat a fülgyulladás hátterében.

A fülrühösség gyakori bántalom kölyök macskák, valamint kijáró macskák körében, azonban a kizárólag benti életmód sem jelent maradéktalan védelmet, hiszen ruházatunk, cipőnk által a rühatkák fejlődési alakjait behordhatjuk a lakásba, amely által cicánk megfertőződhet.

A macskák fülrühösségének tünetei megegyeznek a kutya fülrühössége esetében ismertetettekkel.

Rendkívül ragályos betegség, a parazita teljes mértékű kiirtása rendszerint több hónapot vesz igénybe, amely idő alatt kedvencünket rendszeresen kezelni kell, a környezetet, fekhelyet, játékokat pedig gyakran szükséges alaposan tisztítani, fertőtleníteni, mosni.

Elhanyagolt esetben a kutyákhoz hasonló módon kialakulnak a másodlagos bakteriális, valamint gombás fülfertőzések, amelyek során általában a hallójárat bőrének mikroflórája szaporodik túl, ritkábban multirezisztens kórokozók is bonyolíthatják a klinikai képet. A krónikus viszketés, fejrázás következtében macskák esetén is gyakori az ú. n. othaematoma kialakulása.

A macskák külső hallójárat-gyulladásának tünetei, szövődményei, diagnózisa, kezelése lényegében megegyezik a kutyák fülgyulladása során ismertetettekkel.

Összefoglalás:

A külső hallójárat gyulladása kutyák és macskák esetén egyaránt gyakori bántalom. Ennek kiváltó oka kutyáknál leggyakrabban eleségallergia és/vagy atópia, valamint a tavaszi-nyári időszakban toklász befúródása lehet, kisebb hányadban fordul elő fülrühesség. Ezzel szemben macskáknál általában fülatka-fertőzés áll a fülgyulladás hátterében. A krónikus fülgyulladás következtében nagyon gyakran alakul ki másodlagos bakteriális és gombás fülfertőzés. Elhúzódó esetben az állandó irritáció, fülvakarás és fejrázás következtében othaematoma alakulhat ki.

A fülgyulladás hatékony kezelése céljából a pontos kiváltó ok felderítése, az alapos fizikális vizsgálat, a fülkenet mikroszkópos vizsgálata, szükség szerint laboratóriumi vizsgálat elengedhetetlen, ezért panasz esetén mindig forduljunk állatorvoshoz!